Hampi, Kishkindha avagy az elveszett Vijayanagar város

Hampi, Kishkindha a virágzó Vijayanagara birodalomhoz tartozott. Kishkindha a Rámájana egyik helyszíne. Hampi világhírű templommaradványai pedig az UNESCO Világörökség részévé váltak. Krisnadeva uralkodása alatt a dél-indiai Vijayanagara Birodalom elérte fénykorát. A főváros, Vijayanagar volt, a szó jelentése: a „Győzelem városa”. A portugál utazó, aki meglátogatta a „világ legszervezettebb, gyönyörű városának írta le.


Hampiba utaznál? Keresd dél-indiai útjainkat >> Dél-India 

 


 

Hampi, Kishkindha ugyanazon a területen fekszik, a különféle korszakokban egyaránt ragyogó városként olvashatunk róluk. Majd Krisnadeva Raya uralkodása alatt itt alakult ki a birodalom fővárosa, Vijayanagara. Korának legnagyobb és legerősebb települése volt egész Indiában. A hindu világ szívében virágzott, amíg 1565-ben egy betolakodó muszlim hadsereg el nem pusztította. Hampi is romokban maradt.

Hampi a Rámájanában Kishkindha

Kishkindha a Rámájana egyik helyszíne. Ráma hívei Hanumán szülőhelyeként tartják számon. Kishkindha királyságról azt állítják, hogy a Dandaka-erdő részeként uralta a környéket. Közel van Hampihoz, ez a Tungabhadra folyó régiója. Dombos, sziklás terep, ahol számos olyan templom, barlang és asram található, amelyek a Rámájana eseményeihez kapcsolódnak. Az egyik helyen a hagyomány Ráma lábnyomait őrzi.

Tungabhadra folyó Hampiban, a bal felső sarokban levő dombon Hanumán szülőhelye
A gyönyörű és mesés Tungabhadra folyó partja Hampiban. A bal felső sarokban levő dombon Hanumán szülőhelye látható. | Fotó: Leveles Zoltán

A Rámájana eposz „Kishkindha Kand” része két testvér Vali és Sugriva történetét meséli el, akik között Ráma tett igazságot. A folyó partján található a híres Kodandarama-templom, Karnataka egyik legrégebbi istentiszteleti helye. Azon a területen áll, ahol a hagyomány szerint Ráma Sugrivát Kishkhinda királyává koronázta.

Hampi templomegyüttese a Vijaynagar birodalom spirituális ékköve

A 14. században Hampi a Vijayanagara Birodalom virágzó, gazdag nagyvárosa volt. Számos templommal, egyre gyarapodó gazdaságokkal és kereskedelmi piacokkal. 1500-ig Hampi-Vijayanagara volt a világ második legnagyobb középkori települése Peking után. Egyben India leggazdagabb városa. Még az európai utazókat a perzsa és a portugál kereskedőket is vonzotta.

Hampi ma a hindu vallás zarándokhelyeinek egyik központja, az UNESCO világörökség része. A városhoz és környékéhez több mint 1600 műemlék tartozik. Az egyik leglátogatottabb hely a Vittala-templom. Impozáns építészeti remekmű, és szinte páratlan kézművességéről is ismert. A XV. században épült, később a Vijayanagara-dinasztia leghíresebb uralkodója, Krishnadevaraya bővítette és erősítette meg.

Hampi - A Vittala templom zenélő oszlopai
Hampi templomai: az UNESCO világörökség Vittala templom zenélő oszlopai | Fotó: Leveles Zoltán

A templom „zenélő”oszlopainak messze földre elhatott a hírük. Belül üregesek, így a légmozgás hatására különös hangokat adnak ki. Jellemző a brit gyarmatosítókra, hogy valami trükkre gyanakodva két oszlopot kivágattak.

Vijayanagar Krisnadeva Raya király fővárosa

Krisnadeva Raya királyságának virágzó fővárosa Vijayanagar vagy Vijayanagara volt. A korabeli úti beszámolók közül több is fennmaradt, Abdur-Razzak Közép-Ázsiában így mutatta be:

„Szem nem látott, fül nem hallott hasonló helyet a Földön.”

Számos portugál utazó és kereskedő látogatott abban az időben a fővárosba, és részletes beszámolót készítettek Vijayanagar gazdagságáról és szépségéről. Domingo Paes, portugál lókereskedő jelentései óriási segítséget nyújtanak Vijayanagara ma is lenyűgöző romjainak azonosításához. Paes szerint olyan nagy területet foglalt el, mint Róma.

„A világ legjobban ellátott városa, olyan gazdag és szép, aligha találni ehhez hasonlót.”

Volt összehasonlítási alapja, hiszen látta az olasz reneszánsz városokat is. Az uralkodóval, Krisnadevával kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy „minden ügyben kegyes és példamutató”.

Mit tudunk Krisnadeva Rayról, Vijayanagar híres királyáról?

Krisnadeva Raya uralkodása alatt Vijaynagar királysága a dicsőség legmagasabb pontjára emelkedett. Krisnadeva szigorúan ellenőrizte minisztereit, keményen büntette a megvesztegetést. Tenali Ramakrishna, a tudós, aki híres volt bölcsességéről, Krisnadeva bíróságának kiemelkedő tagja volt. A híres Vithalswami és Hazara templomot építtette Hampiban. Ezek több más hasonló templommal együtt a hindu építészet Vijaynagar stílusának csodálatos műemlékei.

Hampi Vijaynagar templomvárosa

Krisnadeva nemcsak ügyes adminisztrátor és nagy harcos volt, hanem tudós, költő, zenész volt egy személyben. Számos kannada, telugu, szanszkrit és tamil nyelven alkotó költő élvezte a császár támogatását. A császárt híres íróként is számon tartották, szanszkrit nyelven is írt. Korát gyakran a telugu irodalom aranykoraként jellemzik.

Krisnadeva Raya művészetpártolása anyagi jó tulajdonságára utal, de emellett komoly lelki ember, bölcs vaisnava volt, aki tiszteletben tartotta a hinduizmus összes vallását. A vaisnava hit gyakorlója volt, vallási toleranciát hirdetett.

Hampi-Vijayanagara uralkodója, az első globális vezető

Krisnadeva Raya-nak ugyancsak modern problémákkal kellett szembenéznie, például a nemzetközi szövetségek kialakítása, a tengerentúli kereskedelmi megállapodások. A kereskedők a világ minden tájáról hozták áruikat és ötleteiket a nyüzsgő dél-indiai városba.

A multikulturális kihívásokkal is szembe kellett néznie. A Dekkán-fennsík olyan hely volt, ahol a hinduk és a muszlimok, az indiaiak a perzsa és portugál látogatókkal keveredtek. A világ szemében Vijayanagara egy kozmopolita metropoliszként tündökölt, rendkívüli gazdagság jellemezte, a gyémántokat az utcákon kosárban árulták!

A már idézett Domingo Paes jegyzeteiben maradt fenn:

„Ebben a városban minden nemzethez és néphez tartozó embert megtalálsz, … oly nagy számban, hogy nem akarom leírni, mert félek, mesének gondolnátok.”

Hasonlóan írt Duarte Barbosa a portugál jegyző és tolmács:

„Végtelen számú kereskedő van itt a város gazdag emberei és a helyi lakosok között. A király olyan szabadságot enged, hogy mindenki jöhet-mehet, a saját hitvallásának megfelelően élhet. … Ezt a nagy méltányosságot és igazságosságot mindenki tiszteletben tartja, nem csupán az uralkodó, hanem az emberek egymás között is.”

Összefoglalás

Nem lenne túlzás azt mondani, hogy ez a Vijayanagara-i időszak a dél-indiai kulturális reneszánsz csúcsa volt. Olyan élénk periódus, melyben megfért a régi szanszkrit szövegek és hagyományok újjáélesztése, fordítása és újrafogalmazása új és szélesebb közönség számára. Ebben a figyelemre méltó korban az irodalom, a zene és a tánc, az építészet, a szobrászat és a festészet területén is haladást értek el. A kulturális élet mellett a vallási tolerancia jellemezte a mindennapokat. Mindez azt tanúsította, hogy az uralkodó betartja Isten törvényeit, és népének hű szolgája.

Ez a videó Hampiban készült

Egy púdzsa Hampiban, a Tungabhadra folyó partján.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .